A falutól északkeleti irányban, a Rába hídján átkelve 2 km-nyire találjuk a várhelyet. Közvetlen szomszédságában egy elhagyott útmenti csárda épülete van. Tengerszint feletti magassága 122 m, asztallap simaságú területen épült. Területének nagyobb részét erdő borítja, másutt jól áttekinthető rét. Megközelíthető Szany irányából is. Ebben az esetben a községet Marcaltő felé 800 m-rel elhagyva letérünk a főútról Várkesző irányába és 1 km után érjük el a vár melletti volt Halászcsárdát.

Várkesző

A vár belső területe egy 70 x 50 m-es, vizesárokkal körülvett trapezoid alakú terület. Az árok szélessége 9-17 m között változik. Legjobban az északnyugati sarkon maradt meg, ahol 2 m mély. A belő terület nyugati részén egy kétosztatú, északnyugati sarkán támpillérrel ellátott, 9 m széles, megmaradt részén 20 m hosszú kétosztatú belsőterű palotarészlet romja maradt meg alapfalaiban. Többet a belső elrendezésről nem tudunk. A védett terület nagysága: 0,25 ha.

1398-ban bukkan fel forrásainkban, mint a győri püspökök vára. Ennél azonban jóval régebbi lehetett. Már 1295-ben Tivadar győri püspök "in Kezeu" keltezi egyik oklevelét, 1318-ban is a püspök itt tartózkodásáról vannak adataink. 1403-ban Zsigmond hívei ostrommal foglalták el a lázadó Hédervári János püspöktől. 1444 és 1449 közti adatok szerint várnagya az I. Ulászló kíséretében érkezett lengyel Szlibovi Bronis. A vár részletes leírása 1592-ból maradt fenn. Utolsó újjáépítésére 1706 után került sor, de még abban a században le is bontották és anyagát a Szany mezővárosban épülő új püspöki nyári kastély építéséhez használták fel.

Várkesző - romok