Északi szélesség: 47° 13' 53"
Keleti hosszúság: 16° 37' 01"

A vár az egykori római Savaria császári palotájának maradványaira épült rá. Közvetlen közelében állt az Árpád-kori eredetű, de a XVIII. század végén lebontott "Vártemplom". Tszf. magassága 215 m, környezetéből nem emelkedik ki. Maga a város a Perint árvízeitől mentes hátságon épült. A belső vár - ásátásokkal feltárt - maradványainak nagyobb részét meg lehet tekinteni a Járdányi Paulovics István Romkertben. A kerekvár DK-i harmadára ráépült a püspöki székesegyház. A külső vár nagyrészt feltáratlan maradványai a püspökség különböző épületei alatt és azok kertjének földjében rejtőznek.

Az 1791-ben lebontott középkori vár magja egy kb. 45 m átmérőjű fallal övezett belső vár (védett területe 0,16 ha). A kerekvár falának vastagsága 1,9-2,1 m. Ehhez később hozzáépítettek egy (P. Hajmási Erika feltételezése szerint két) nagymértű négyszögletes tornyot. Utóbbit a későbbi építkezések során elbontották. A belső vár épületei a körítőfalhoz épültek hozzá, tökéletesen megfelel a német kutatók által Mantelburgnak nevezett típusnak. Kiss Gábor feltételezése szerint viszont a vár magja a későrómai császári palota centrális-oktogonális alaprajzú fürdőépülete lett volna. Ezt övezték volna szerinte a kerek várfallal. Noha "ad absurdum" ez a lehetőség nem kizárt, mégsem érezzük valószínűnek. Komoly vitákat váltott ki Tóth Endre feltételezése is, aki IX. századi karolingkori keltezés lehetőségét vetette fel. Ez a probléma - a IX. századi erődítés nyomainak régészeti lokalizálása - ma sem lezárt kérdés.

Szombathely

P. Hajmási Erika feltételezése szerint a kerek várat egy későbbi időpontban ovális alaprajzú külső várral vették volna körül, belefoglalva az erődítésbe az Árpád-kori eredetű ún. vártemplomot is. Szerintünk ez a feltételezés nem kellően megalapozott. A megtalált árokrészletek koráról annyit lehet tudni, hogy a római-kornál későbbiek és a XV. századnál feltétlenül korábbiak. Véleményünk szerint, mivel nem mutatható ki semmilyen szerves kapcsolatuk - a földrajzi elhelyezkedés azonosságán kívül - az ismert várral, felvetődhet, hogy azok éppen a Karoling-kori erődítmény részleteit képezik. A feltételezések szerint XV. század végén épült külső várral együtt a védett terület 2 ha körülire növekedett.

1291-ben említik a győri püspök jobbágyait, akik a háborús időkben megvédték a várat. I.Ulászló 1441-es hadjárata során Szombathelyt elfoglalta és saját embereit állította várnagyként az erősség élére. 1490-ben Miksa német király foglalta el rövid időre. Bél Mátyás leírása szerint a város is erődítve volt.