Vártopográfia 3. - Fejér megye | részletek
Magyarország várainak topográfiája 3. A Castrum Bene Egyesület és a Civertan Bt. közös munkája során jelenik meg Fejér megye várai az őskortól a kuruc korig című vártopográfiai munka....
Rajzpályázat a Mohosvárról | részletek
Te hogyan képzeled el Mohosvárat?" címmel rajzpályázatot hirdetünk általános és középiskolások számára! "Nézz szét a honlapon, olvass és tájékozódj, alaposan figyeld meg a képeket, a...
Hegyhátszentmárton Le Dentu rajzán? | részletek
A neves 17. századi grafikus, Johann Le Dentu nevéhez hiteles várképeink sorozata köthető. Ezek között 70. sorszámmal szerepel egy Szentmárton (Szentmarton) feliratú is. A másolatot...
Északi szélesség: 47° 07' 44"
Keleti hosszúság: 16° 42' 12"
A középkorban a jelenlegi Sorkikápolna - illetve az azóta beleolvadt Sorkitótfalu - határát nevezték Zalaknak. Jelenleg Sorkifalud határában található (1913-ban Szentléránthoz tartozott) a várhely. A Sorok-patak vízjárta völgyében található, annak a helynek közelében, ahol délről a Csikorgó-ér belefolyik. Legkönnyebben Taródháza felől közelíthető meg, a Sorok jobb partján elindulva a régi temető érintésével 800 m-t megtéve érjük el a várat. Az egész terület jól áttekinthető rét.
Sorkifalud - Zalak
Egy 19-22 m átmérőjű kerek területet vettek körül 10 m széles árokkal. Megmaradt mélysége 1 m. Régészeti feltárását Kiss Gábor végezte 1987-1992 között. Az ásatások tanulsága szerint egy 9 x 10 m-es befoglaló méretű rácsszerkezetű boronatalpon állt a központi torony. A rácsszerkezet 6-6 egymással párhuzamosan ill. derékszögben összecsapolt gerenda volt. A védett terület peremén és a védőárok belső lejtőjén egy-egy, egymással párhuzamos paliszád húzódott. Ezt az ásató, Kiss Gábor sánc faszerkezetének tartja, szerintünk helytelenül.
1278-ban említi egy oklevél a Zalak földön található várhelyet árkokkal és régi gyepűkkel együtt.
Ajánlja a cikket ismerősének | Nyomtatható verzió | Cikk tetejére