Északi szélesség: 47° 15' 41"
Keleti hosszúság: 16° 56' 39"

A ma már alig látható erődítmény faszerkezetes sánccal védett 10. századi vár lehet. A hely tengerszint feletti magassága 154 m, környezetéből nem emelkedik ki. Maradványairól igen jó leírást adott 1864-ben Erney Ignác.

Az ő beszámolója és a felszínen ma is látható erődítésmaradvány alapján egy korai sáncvárat lokalizálhatunk a péntekfalui Óvár dűlőbe. Talán ez lehetett a névadás indítékául szolgáló korai Sárvár.

P. Buocz Terézia 1971. és 1973. évi kutatásai során a védett terület közepén megtalálta egy római palánktábor DK-i sarkát. Cölöpnyomokat és fagerendákra utaló elszíneződéseket figyelt meg. Az ekkor megtalált római erődítmény rendszerének megállapítására további kutatás lenne szükséges.

Sárvár - Óvár

Az elvégzett - csak kisebb felületre kiterjedő - kutatás nem szolgáltatott adatott a vár kora-középkori használatára nézve. Ez önmagában nem meglepő, hiszen az ásatás nem érintette az 1864-ben szemtanúk által részletesen leírt, akkoriban elegyengetett faszerkezetes szélestalpú sáncnak a nyomvonalát, ami összes jellemzőivel tökéletesen beleillik a legkorábbi magyar várak csoportjába. Az a tény, hogy a 10. századi sáncvár belsejének feltárt részén egy korábbi római őrállomás nyomai is előkerültek, nem mond ellent annak, hogy a ma már alig látható felszíni maradványok a honfoglalást követő évszázadból származzanak.