Északi szélesség: 47° 18' 18"
Keleti hosszúság: 16° 26' 32"

Rohoncon két vár is található. A régebbi a várostól északra ra, a Rohonci-patak völgyének emelkedő, három oldalról rendkívül meredek lejtőkkel határolt "Ödes-Schloss".

Ez egy kétrészes jellegzetes hegyivár. A belső rész 50 x 30 m-es területű, körben 20-25 m széles 5-10 m mély szárazárok övezi. É-i hegygerinc felőli peremén két 10 m körüli torony védte. Az ÉK-i nagyobb torony falvastagsága 2,8-3 m. A felszíni nyomok alapján feltételezhető, hogy a belső vár DNy-i oldalán egy 25 x 8 m-es 3 vagy 4 osztatú palotaépület állt. A belső várat a már említett fő védőárkán kívül egy a gerincre merőleges 15-17 m széles, 3-4 m mély külső árok is védte. A külső vár árka 6-8 m széles, 1-2 m mély. Belső oldalán sáncszerű domborulat húzódik. Valószínűleg ez is kőfal maradványa.

Ják nemzetségbeli Csépán pohárnokmester, vasi ispán az 1280-as években rohonci várában halt meg, csak ez után került a város a Kőszegiek birtokába. Albert osztrák herceg 1289-ben ostrommal foglalta el tőlük Ezidőben lelte halálát Kőszegi Péter veszprémi püspök. Amikor felmentő sereget próbált toborozni Rohonc osztrák ostroma idején, egy nemes egyszerűen leszúrta őt. A Kőszegiek az 1291-es hainburgi békekötés után kapták vissza Rohoncot. A hegyen épült régi várat minden bizonnyal a középkor végéig tovább használták.

Rohonc

A rohonci városi vár építésének idejét nem ismerjük pontosabban. Elképzelhető, hogy jelentősebb kiépítésére csak - 1340-et - Léka Kőszegiek általi elvesztését követően került sor. Mindenesetre eztán az addigi Kőszegiek Rohonciaknak nevezik magukat.

Egy a vár felosztásáról szóló oklevél 1372-ből maradt fenn. 1403-ban Garai Miklós hadai ostrommal foglalták el, miután lázadásuk miatt Zsigmond elkobozta a Rohonciaktól. 1445-ben IV.Frigyes német király szintén ostrommal vette birtokba. Az ostromok kapcsán nem tudjuk biztosan melyik várról van szó, de a felsővár, az Ödes Schloss pusztulását mindenképpen a 15. századra tehetjük.

Mátyás 1477-ben hódította vissza, majd a következő évben Marienwerder Jakab királyi főpattantyúsnak adta (ekkor, 1478-ban említik először mint castellumot). Utóbbi viszont 1490-ben eladta a Baumkirchereknek. 1498 Baumkircher Vilmosé.

Batthyány Ferenc 1620 októberében vendégül látta a kastélyban Bethlen Gábort, akkor mint frissen választott magyar királyt. Nagy jelentősége volt Batthyány állásfoglalásának, hiszen dunántúli főkapitányként parancsának az egész magyar végvári katonaság engedelmeskedett.

A városi vár épületét 1945 után lebontották. Ismert formájában a XVII. században építették. Ekkor az igen nagy méretű vár trapéz alaprajzának mind a négy sarkán ó olasz alaprajzú bástyaszerű tornyok épültek. K-i szárnyának közepén volt a várkápolna. Nem véletlenül írják róla, hogy udvarán egy egész huszárezred fel tudott sorakozni. A bástyák homlokzatán mért oldalainak hossza 102, 98, 107, 84 m volt. Mindezt 15 m átmérőjű száraz árok övezte. Éppúgy a város sarkában helyezkedett el mint a kőszegi vagy a körmendi vár.

Valószínűnek tartjuk, hogy korai formájában lényegesen kisebb méretű lehetett.

Batthyány Ferenc 1537-ben szerzi meg, utódaié 1871-ig.  Colllato 1621-ben ostrommal foglalja el és feldúlja. Johann Lukas von Hildebrandt a neves bécsi építész 200 szobás kastéllyá alakítja. 1788-ban színház működött benne olasz társulatta. Batthyány a család 30.000 kötetes könyvtárát 1837-ben a MTA-nak adta. 1871-ben Szájbély Gyula országgyűlési képviselőé. 1906-ban a híres német iparmágnás-műgyűjtő, Thyssen-Bornemissza Henrik veszi meg.

Rohonc