Északi szélesség: 47° 20' 15"
Keleti hosszúság: 17° 02' 14"

A Ostffyasszonyfa központjától 1,1 km-re ÉNy-ra, a Lánka-patak jelenlegi medrének nyugati, bal partján, a Kádárok-dűlőben található a Csonkavár. Jelenleg legelőként hasznosítják a területet. Tszf. magassága 148 m, környezetéből kb. 3 méterrel emelkedik ki. Megközelíthető a faluból Uraiújfalu felé vezető úton. A Lánka-patak hídjától elindulva északi irányban 500 méterre találjuk a várhelyet.

A vár belső területe kerek alaprajzú, átmérője 20-22 m. Védett területének nagysága 0,035 ha. Az erősen szétszántott árok szélessége 23 m, mélysége 3 m.

Kádár (Kadar) falu a hasonló nevű nemzetség birtokában volt III. Béla koráig. A kapornaki apátságnak adományozták, amelynek kegyurasága a nemzetség kihalásakor a királyra szállt, aki azt a Kőszegieknek adta tovább. Valter Ilona szerint a kapornaki apátságot 1150 körül alapították. Vagyis, amennyiben a falunak nevet adó nemzetséggel összefügg az Árpád-kori vár, akkor annak legkésőbb III. Béla korában kellett épülnie.

A várat 1986-ban mértük fel. Területén 1996 nyarán Ilon Gábor kutatást végzett. Ez érdemben közöletlen, szóbeli információm szerint előkerült Albert király (1437-1439) egy pénze is. Ez talán a faluban a mai evangélikus templom helyén állt Kígyókő vár 1441-es ostromával összefüggésben kerülhetett ide. Bár az sem kizárt, hogy az 1440-es években a husziták és más, a közbiztonság szempontjából veszélyt jelentő, a polgárháború zavaros körülményeit kihasználó csoportok régi várhelyeket újra használatba vevő tevékenyégével függ össze. Ilyesmire Vas megyében Pinkaóváron rendelkezünk adattal: ezt a várat 1446 előtt Giskra huszitái foglalták el.

Ostffyasszonyfa - Kádár-csonkavár