A templom és a temető közti, Puszta néven ismert területen található egy érdekes középkori várhely. Védelmi rendszerének központja egy 21 x 15 m-es felszínű, lekerekített sarkú négyszög alakú, vizenyős környezetéből 2,5 m-rel szigetszerűen kiemelkedő domb. A belső rész nagysága 0,03 ha. Eredeti megközelítési útja ÉK-i irányból sejthető. A vizenyős környezetet úgy érték el, hogy egy 100 x 75 m-es területet Ny-ról és D-ről mesterséges töltéssel öveztek. É-ról és K-ről pedig lemélyítették a területet (az így nyert földből épülhettek a töltések és a védett terület is mesterségesen megemelt szintű lehet). A töltésen később a víz levezetése és megközelíthetősége érdekében nyílást vágtak. 1973-ban P.Buócz Terézia próbaásatást végzett itt, a töltés földjéből kora császárkori és középkori kerámiatöredékek kerültek elő. Ebből egyértelmű, hogy a töltés középkori.

Bozsok - puszta

A falu 1277 óta adatolt, északi részét valószínűleg már ekkor a Csém nb. Sibrikek birtokolták. A másik rész előbb a szentvidi, majd a rohonci váruradalom mindenkori birtokosaié volt. 1540-ben aztán ez a rész is I. Ferdinánd adományából a Sibrikeké lett. Sibrik György 1616-ban vizsont eladta a Batthyányaknak, a rohonci uradalom urainak, így helyreállt a korábbi megosztott birtoklás.

Bozsok - Batthyány kastély

Az alsó kastély valamikor a 16. század második felében épültetett. A négysarokbástyás épületegyüttesből jelenleg az Ény-i és a Dny-i torony, valamint a nyugati szárny alsó szintjének romjai állnak. Sibrik István gyermekei 1602-ben osztoztak meg rajta. 1629-ben Sibrik István panaszolja, hogy bátyja, Sibrik Tamás alsó kastélybeli részét olyan állapotban adta át neki, hogy csak a puszta kőfalak álltak. 1665-1670 közt ákosházi Sárkány János vicegenerálisé volt. Felesége, Tőrös Kata összeszűrte a levet Batthyány Kristóffal. Ezért nejét a vicegenerális Keszthelyen lefejeztette. Erre Batthyány lefoglaltatta a birtokot, ekkor készült a kastély összeírása (1670). Híres látogatója volt 1698-ban II. Rákóczi Ferenc, a későbbi fejedelem. 1813-ban I. Ferenc király is járt itt gróf Althan Ferenc főudvarmester vendégeként. Tűzvész következtében pusztult el 1841-ben. Régészeti kutatását 1990-ben P. Hajmási Erika végezte.

A templom szomszédságában, a patak keleti oldalán álló ágyúlőrésekkel ellátott középkori toronyrom egy régi castellum ÉNy-i megmaradt sarka. 1603-ban Sibrik Máté ősi kastélyaként említik a tornyot, 1616-ban már csak mint romot említik.

Bozsok - Toronyrom

A falu északi szélén található felső kastély bejárati kapuja feletti címeren Sibrik Ostvát és felesége gersei Pethő Éva monogramját látjuk (OS PE), felirata: "CUSTODI DOMINE INTROITUM ET EXITUM TUUVM A 1614" (őrizd uram az itt be- és kilépő tieidet). Az épület magja ennél régebbi. Árkai a nyugati oldalt kivéve három oldalról is jól láthatók. 1983-ban Bakay Kornél feltárta a DK-i saroktornyot, mely a 17. században épült. Vitatott, hogy az épület legkorábbi magja pontosan mikor épült, talán még a 15. században.

Bozsok - Sibrik kastély


A Sibrik kastély és Bozsok légifotói

Kastély.lap.hu | Helytörténet.lap.hu | Bozsok.lap.hu | Bozsok hivatalos honlapja