Északi szélesség: 47° 22' 52"
Keleti hosszúság: 16° 30' 14"

A várostól 3 km-re Ny-DNy-ra a Kőszegi hegység fő gerincének 606 m tszf. kiemelkedésén épült a városnak nevet adó régi vár. Relatív magassága a városhoz képest 330 m. Az Óházat először Wittinger Antal tárta föl 1895-ben. Újabb, rekonstrukcióhoz kapcsolódó kutatását Bakay Kornél kezdte meg 1991-ben.

A hegy ÉNy-i lejtője annyira meredek, hogy ott nem volt szükség árkolásra. A mélyebb belső árok 3 oldalról veszi körül a középső hegykúpot. A külső árok csak DNy-ról, a leginkább támadható gerinc felől védte a várat. A 2 árok közti elválasztó terület déli részén épület, annak keleti folytatásában a sánc koronájára épített kőfal maradványai láthatók. A külső várárok keskenyebb, mint a belső. Mindkettőt függőlegesen vágták a sziklába. A régi bejáratnál egy felvonóhidas gyaloghíd szerkezetének sziklába vágott helye látható.

Kőszeg - Óház

Az Óházon álló régi kőszegi vár valamikor 1241 előtt épült, talán a Kőszegiek ősei emelték. Egyike lehet legkorábbi magánvárainknak. Maga a Kőszeg név is eredetileg erre a várra vonatkozott. A város régi magyar neve viszont Gyöngyös volt, abból lett a német Güns. A tatárjárás idején Harcias Frigyes osztrák herceg elfoglalta, Osli Herbord vezette királyi sereg 1242 őszén foglalta vissza ("kedves emberei és hívei ajánlásra méltó csapatával vette vissza, miközben övéiből tízen halálos sebet kaptak", ahogy a királyi oklevél elbeszélése fogalmaz). A vár folyamatosan adatolt egészen 1432-ig. Valószínűleg az 1445-ös osztrák-magyar harcok során pusztult el. Igaz, Lazius 1556. évi térképe még ábrázolja Altgüns néven.