Északi szélesség: 47° 00' 34"
Keleti hosszúság: 16° 36' 24"

A korai torony minden bizonnyal a középkori város ÉNy-i sarkában állt. A hely tengerszint feletti magassága 193 m, környezetéből nem emelkedik ki. Jelenleg a múlt század végén épült Kölcsey utcai Általános Iskola áll a helyén. Szomszédságában keresik a város legrégebbinek vélt templomának, a Szent Márton templomnak a helyét.

1255-ben említik először Hermán nemzetségbeli Dés tornyát. Továbbépített formában a múlt századig állt.

A város ÉK-i sarkában a korai toronytól 300 m-re K-re épült fel, a későbbi Batthyány-kastély előzményét jelentő vár. A hely tengerszint feletti magassága 191 m, környezetéből nem emelkedik ki. Ugyanolyan szerves kapcsolatban áll a város erődítésével, mint a hozzá hasonlóan telepített kőszegi. Távolsága a város plébánia templomától 300 m. Védelmét a Rába vizével táplált árok biztosította. Ennek rendszere az egész város körül egységes elgondolás alapján létesült. 

Körmend

A Batthyány-kastély tömegében megőrizte a középkori vár alapjait. A felmenő falakban még nem tudjuk pontosan mennyi a középkori részlet. Négy kerek saroktoronnyal rendelkezik, melyek közül az ÉK-inek vannak a legvastagabb falai (3,5 m). Koppány Tibor feltételezése szerint a Ny-i palotarész lehet középkori eredetű. Véleményünk szerint Körmend váranak és városának erődítésmódja pontos megfelelője Kőszegének. Körmenden a város ÉK-i sarkában épült fel a szabályos alaprajzú városi vár. Éppúgy előváron keresztül közelíthető meg a város felől, mint a kőszegi. A vár, elővár és város szerves védelmi rendszert alkot. A belső vár trapéz alaprajzú, oldalainak hosszúsága 53, 40, 44, 42 m. A város felőli legvaskosabb tömegű torony átmérője 11 m, a legvastagabb falu ÉK-i torony 9,5 m átmérőjű. Az 1667. évi alaprajz az elővárban egy kb. 8 x 10 m-es méretű négyszögletes tornyot ábrázol. Védett területe: a belső vár 0,2 ha, az elővár 0,08 ha (összesen 0,28 ha).

1273-ban németek foglalták el. Ekkor már a Kőszegiek birtokolták, valószínűleg ők is építtették eredetielg. A várat 1291-ben említi először oklevél. A XV. sz.-ban jobbára kastélynak nevezik. 1496-ban még az Ellerbachoké, 1499-től az Erdődyeké. A ma is álló Batthyány kastéllyal azonos. Bél Mátyás leírása szerint a város is erődítve volt.