Vártopográfia 3. - Fejér megye | részletek
Magyarország várainak topográfiája 3. A Castrum Bene Egyesület és a Civertan Bt. közös munkája során jelenik meg Fejér megye várai az őskortól a kuruc korig című vártopográfiai munka....
Rajzpályázat a Mohosvárról | részletek
Te hogyan képzeled el Mohosvárat?" címmel rajzpályázatot hirdetünk általános és középiskolások számára! "Nézz szét a honlapon, olvass és tájékozódj, alaposan figyeld meg a képeket, a...
Hegyhátszentmárton Le Dentu rajzán? | részletek
A neves 17. századi grafikus, Johann Le Dentu nevéhez hiteles várképeink sorozata köthető. Ezek között 70. sorszámmal szerepel egy Szentmárton (Szentmarton) feliratú is. A másolatot...
Északi szélesség: 47° 06' 28"
Keleti hosszúság: 17° 12' 30"
A Marcal és a megyehatárt képező csatorna között mocsaras rétből emelkedik ki a Várhely.
A védett terület központja egy 35 m átmérőjű kerek, 10-13 m széles árokkal övezett belső várrész (0,1 ha). Ettől É-ra trapéz alakú 0,25 ha-os külső vár található. A belső vártól D-re félhold alakú külső várrész van (0,1 ha). A három részt kétszeres, É-on háromszoros vizesárok védte. A védett terület nagysága összesen 0,45 ha. Régészeti ásatást 1976-ban végzett a vár belsejében Gömöri János és P. Hajmási Erika. Többek között sarló, ajtóvasalás és nyílhegyek kerültek elő. Az előkerült leletek késő Árpád-koriak. Nagy kérdés ezek után, vajon ez volt-e a Szent István által alapított várispánság központja, vagy esetleg a tőle 500 m-re DK-re lévő Sziget nevű nagyobb sáncvár?
A késő középkori okleveles említések (1335, 1347, 1409) az egykori várispánság központjára utalnak. Nincs a várra nézve kortárs forrásértékük.
Újabban felvetődött, hogy esetleg Karakó lett volna Vas megye eredeti központja. Ez nyilvánvalóan téves elképzelés, hisz a két várispánság egymással párhuzamosan létezett. Karakó a szórt birtokokkal rendelkező szolgagyőri típusú várispánságok közé tartozott.
Karakó - Várhely
Ajánlja a cikket ismerősének | Nyomtatható verzió | Cikk tetejére