Északi szélesség: 46° 48' 01"
Keleti hosszúság: 16° 05' 46"

A község templomától 300 m távolságra, ám 60 m-rel magasabb, meredek lejtőkkel határolt hegyen épült a felsőlendvai vár. Tszf. magassága 333 m. Legkönnyebben azon az úton közelíthető meg, amelyik a várat hordozó ÉD-i irányú hegygerincen vezet végig. A Martinje-Otovci közti főút-szakaszról a határátkelőtől számítva 4 km-re Ny-i irányba kell letérni a kavicsozott erdei útra, melyen 5 km-et megtéve érjük el a várat.

Feltételezhető, hogy a későbbi, az egész hegytetőt elfoglaló vár É-i felében lehetett a korai építkezés. Itt egy támfallal határolt, emeletnyi magasságú udvarrész lehet az elsődleges erődítmény területe. Ez 60 x 40 m-es (0,2 ha-os). Ennek ÉNy-i részén állhatott az öregtorony. A késő középkorban kiépült, sokszögletű övezőfallal határolt védett terület 0,57 ha.

Herény nembeli Bana és fia Páris, vasi várjobbágyok a cseh király elleni hadjáratban, 1271 nyarán hűségesen szolgálták V. István királyt. "Bana ispán irántunk való odaadásában ...Limbuh vára alatt kőhajítógép által megsebesítve elesett".  Ez az ostrom volt a vár korai történetének legemlékezetesebb  eseménye.

Felsőlendva - alaprajz

Lendva földjét II. Endre 1208-ban adta Miklós vasi ispánnak, a Tolnában Dáró körül birtokos Majos nádor fivérének. A vára első biztos említése 1271-ből való, amikor a csehektől - akik előtte átmenetileg elfoglalták - ostromolták vissza. 1275-ben Gutkeled Amadé vasi ispán kapta adományul a királytól (aki előzőleg Dárói Salamontól meg is vásárolta). Leszármazottai a Felsőlendvaiak kihalásukig birtokolták. 1358-ban Kont Miklós kapta, tőle a király elcserélte és 1365-ben a Szécsieknek adományozta. Az egész későbbi középkorban az övék maradt.

A Széchy család fiágának kihaltával, 1685-ban Felsőlendva új birtokosa Nádasdy Ferenc, Széchy Katalin férje lett. Az ő családjáé volt az uradalom egészen a 19. század második feléig. Tőlük az osztrák Dietrichstein, Herberstein, majd az Almássy családhoz került. Utóbbiaktól Széchenyi Tivadar vásárolta meg. Amikor 1885-ben Könyöki József felmérte a várat és a középkori eredetű plébániatemplomot, ő volt az igen szíves és előzékeny házigazda.

Felsőlendva

19. századi leírások szerint több szintes pincerendszer található a vár alatt. Fényes Elek megemlíti, hogy a legnagyobb boroshordó 600 akós űrtartalmú (32-34 ezer literes) volt, amit meg lehetett itt csodálni. A várban őrizték a 18-19. században a Nádasdy család levéltárát és jelentős értékű műgyűjteményeket is. A mai Szlovénia egyik legnagyobb műemléke igen elhanyagolt, pusztuló állapotban volt a közelmúltig. Újabban örvendetes pozitív fejleményeknek vagyunka tanúi.

A várhoz több mint száz faluból álló, kisebb tartománynak megfelelő uradalom tartozott. A 13. vagy a 14. századi birtokosok egyike telepíthette be ide a ma is itt élő szlovének őseit.