A falu belterületén a Fő u. 6 számú ház telkén 3 oldalról meredek lejtőkkel övezett domnyúlványon található a Kastélynak nevezett középkori várhely. Három oldalról gyakorlatilag járhatatlan meredekségű domboldalak övezik. Csak délről volt támadható. Innen kétszeres mély szárazárok védte. A belső árok még ma is 4 m mély (egykor még ennél is mélyebb lehetett). A két árok közt talán kaputorony állhatott. Erre utal a külső árok érdekes, szögletesen megtörő vonala. Ezt az árkot jórészt már feltöltötték. Eredeti mélységét csak régészeti módszerekkel lehet majd megállapítani. A kis vár belsejében téglaépület, nyilvánvalóan egy lakótorony állt. A felszín alapján arra gyanakszom, hogy trapéz alaprajza lehetett.

Döröske - Kastély

Igen érdekes, hogy a helyszínen gyűjtött téglák ugyanabból a kézi vetésből származnak, mint a Kastélytól 400 m-nyire található 1200 körüli épülésűnek tartott temploméi. A ma is párkánymagasságig álló kis Árpád-kori falusi templomban a lábazati részen 8 cm-es, a felmenő falakon pedig 4,5 cm-es vastagságú téglák figyelhetők meg. Pontosan ezekből épült a várban álló torony is. Tehát nagy valószínűséggel feltételezhetjük, hogy ugyanakkor, nyilván ugyanaz a birtokos építtette mindkettőt! Védett területének nagysága 0,02 ha.

Döröskén 1453-ban kastélyhelyet ("locus castelli") említ egy oklevél. Mátyás király korában, 1471-ben a nádasdi Darabos család itteni castelluma szerepel. Valószínűleg újjáépítették tehát a korábban már egyszer elpusztult Árpád-kori várat.

A falutól nyugatra található dombtető a Vársánc nevet viseli . A három oldalról meredek lejtőkkel határolt 4 ha nagyságú területet övező faszerkezetes sánc gerendanyomai a szántásban ma is megfigyelhetők azon a részen, ahol a mezőgazdasági művelés miatt bejáratot nyitottak a vár belsejébe. Faanyagának radiocarbon vizsgálata Kr.e. XVI. századra, vagyis a középső bronzkorra utal. Vagyis jelen ismereteink szerint ez a legrégebbi ma is látható maradványokkal rendelkező várhely a megyében.

Döröske - Vársánc

Kastély.lap.hu | Földvárak.lap.hu | | Döröske a wikipédián