Északi szélesség: 47° 13' 52";
Keleti hosszúság: 17° 06' 59"

A Kemenesalja területéből szigetszerűen kiemelkedő - vulkanikus eredetű Ság-hegy fennsíkjának bazalt rétegét a XX. században kb. 10 m vastagságban teljesen lebányászták (az eredetileg 290 m-es tszf. magasságú hegy legmagasabb pontja ma 279 m). Környezetéből átlagosan 160 m-es relatív magassággal emelkedik ki. A hegytetőn az újkőkorban, rézkorban már lakott magaslati telep volt. Legjelentősebb korszaka a késő-bronzkor, kora vaskor.

A várról a Mozsolics Amália által közölt fényképeken kívül szinte semmit nem tudunk. A fotókról annyi látszik, hogy törtkőből épült a védőfal. Az alapozás és a felmenő fal köveinek rakásmódja eltérő. Bél Mátyás leírásából arra következtethetünk, hogy a kőfal egykor az egész hegytetőt körbefogta. Lázár Jenő beszámolója szerint igen kevés középkori leletanyag, mindössze néhány hullámvonalas díszű edény került elő.

Ság hegy a II. katonai felmérés térképén 

A monda szerint IV.Béla építtette volna a tatárjárás után a környékbeli lakosság védelmére. Beszámol Bél Mátyás egy sziklába vájt mély ciszterna nyomairól is. Lázár Jenő szerint a várfal 1,8 m széles volt, 5 m magasságig állt még 1951-ben is.

A Ság-hegy tetején épített várat 1275-ben a király Héder nb. Herrandnak adományozta. III.Endre 1296. évi hadjárata során Lodomér esztergomi érsek Ságsomlyó vára alatt keltezett egy oklevelet (nyilván ostromolta a várat a Kőszeg felé vonuló királyi had). Tartozékai a késő középkorban a Veszprém megyei Somló uradalmába számítottak. Egy 1479-80-ra keltezhető oklevél mint elpusztult várat említi.

Légifotók a várhegyről

Várbarát.lap.hu | Történelem.lap.hu | Celldömölk hivatalos honlapja