Legfrissebb bejegyzések:
2015-12-03
"Élő Vár Zemplénben" című kiemelt turisztikai projekt bemutatása
 | részletek
FÜZÉRI FELSŐVÁR TURISZTIKAI HASZNOSÍTÁSA,RÉSZLEGES MŰEMLÉKI REKONSTRUKCIÓJA A rekonstrukció célja, hogy Füzér vára – a 16-17. századból fennmaradt gazdag tudásanyag felhasználásával...
2015-11-25
329 év után elérte eredeti magasságát a Regéci Vár öregtornya
 | részletek
Felkerült az öregtoronyra a tetőzet, így az I. Lipót császár és király parancsára 1686-ban lerombolt vár 329 év után elérte eredeti magasságát – mondta el Virág Zsolt projektmenedzser (Magyar...
2015-11-20
A Regéci vár fejlesztésének műszaki zárása
 | részletek
2015. november 13. Regéc Község Önkormányzata "A REGÉCI VÁR, AHOL II. RÁKÓCZI FERENC FEJEDELEM A GYERMEKKORÁT TÖLTÖTTE" PROJEKT INDULÁSA SAJTÓKÖZLEMÉNY A PROJEKT...
»» minden bejegyzés









A történelmi Vas Megye várai

A cím kifejezi, hogy a mai és egyben a történelmi Vas megye várait tárgyaljuk.
A jelenlegi közigazgatási egység legalább ezer éves múltra tekint vissza. Előzménye az államszervezés időszakában kialakított Vasvárhoz tartozó megye, Vas vármegye volt. Ennek egykori területe ma három ország - Ausztria, Magyarország és Szlovénia - között oszlik meg. Az 1950-ben megvalósított átszervezés miatt néhány község megyét váltott. Csepreg és Bük környéke akkoriban került Vas megyéhez.
Ezzel szemben Egervár és Várkesző körül pár települést Zalához illetve Veszprémhez csatoltak.

Megjelent a burgenlandi várakat bemutató kötet az Anno Kiadó gondozásában.

Burgenlandi várak A szöveges rész Dr. Dénes József tollából ered, a képeket a Civertan Stúdió munkatársai, Jászai Balázs és László János készítette. Igyekeztünk minden egyes várhoz légifotót párosítani, hiszen a várak egy része évszázadok óta, sőt még ma is a magyar arisztokrata családok tulajdonában vannak, így az Őrvidék területét és várait nyugodtan tekinthetjük közös múltunknak. Tizennyolc vár kerül bemutatásra a Burgenland színes kötetben, mely megvásárolható a Civertan irodájában.
Ára: 1600 Ft + áfa
e-mail: civertan@civertan.hu
web: www.var-webaruhaz.hu

Vas megye területén is - ahogyan egész régiónkban mindenütt - a várak építése már az őskorban megkezdődött. Az őskor maga is gyűjtőfogalom, hisz az időszámításunk kezdete, Krisztus születése előtti évezredeket takarja. Sok őskori erődítés nyomait már csak régészeti ásatások, esetleg légifelvételek alapján ismerjük. Vannak azonban a bronzkorból és a vaskorból ma is jól látható maradványokkal rendelkező sáncvárak. Értelemszerűen a legkésőbbiek közülük a kelta korból valók (i.e. 4-1. század). Akkoriban a bójok (boiusok) éltek az Arrabo folyó vidékén. A névben nem nehéz ráismerni a Rábára, a folyó neve kelta - esetleg még régebbi indoeurópai - eredetű.

A római hódítást követően Claudius császár 50 táján alapította meg Savaria városát. Szombathely római elődjének neve is valószínűleg kelta eredetű, vagyis egy korábbi település nevét vitte tovább. Ez utóbbi nem föltétlenül a mai város területén helyezkedett el. Felvetődött, hogy esetleg a nemzetközi hírű bronzkori-vaskori magaslati erődített településsel, egy valóságos "hegyi várossal", Velem-Szentviddel lehet azonos.

Velem-Szentvid
Velem-Szentvid

A rómaiaktól a magyarok megjelenéséig eltelt évszázadokról szerény ismeretekkel rendelkezünk. Előbb a germán keleti-gótok, longobárdok, majd az avarok uralták a térséget. Az avar korban került sor a szlávok letelepedésére is. Helynevek árulják el egykori jelenlétüket olyan helyeken is, ahol ma már nem élnek. Hogy csak egyetlen példát említsünk, Felsőmarác 'marác' neve a Morva-folyó vidékéről áttelepült szlávokra utal.

A  megye mai területén a helynévanyag legalább 80 %-a magyar eredetű.
A folyónevek közül is a szláv Pinka, Csörnöc, Ablánc stb. mellett magyar eredetűek is vannak, mint például a Gyöngyös, Sorok neve. Újabban több neves kutató (Vékony Gábor, Makkay János, Engel Pál) meggyőző érveket hozott fel amellett, hogy a magyar etnikum kárpát-medencei jelenléte az avar kortól folyamatos. Ezzel magyarázható, hogy olyan területeken is magyar helynévadással találkozunk, ahonnét eddig egyáltalán nem - vagy igencsak szerény mennyiségben ismerjük az Árpád-féle honfoglalással idekerült emberek temetkezéseit. Vas megye is ilyennek számít.

A megyében található a Vasvár és Győrvár közti 8 km hosszú "Római-sánc", nevével ellentétben biztosan nem a római korból származik. Földjéből későrómai edénytöredékek kerültek elő, a középkori birtokhatárok már igazodtak hozzá. Egy 12. századi német krónika, Freisingi Ottó műve "claustra terrae" - a föld gyepűi - formában említi. Idáig nyomultak 1118-ban III. (Babenberg) Lipót osztrák őrgróf és II. Bořivoj cseh herceg II. István királyunk ellen harcoló seregei. Felgyújtották Vasvárt, de a sáncot igazából csak mint földrajzi helymeghatározást említi az idézett szöveg. Hogy az avar korban, avagy csak valamikor az Árpádot követő időszakban épült-e, nem tudjuk biztosan. E sorok írója az előbbit tartja valószínűbbnek, tekintettel arra, hogy a híres Notker Balbulus alaptalanul meseszerűnek minősített leírása az avar 'hegin' nevű sáncokról pontosan ráillik. Forrásaink csakis az avar korra vonatkozóan említenek a birodalmat körkörösen védő sáncokat. Más kérdés, hogy ezeket a későbbi korokban is nyilvánvalóan használták. Tereptárgyként egyes szakaszaik még ma is léteznek. Hazánkban a legjobb állapotban fennmaradtak egyike éppen ez a vasvári sánc.

Vasvár és Győrvár közti 8 km hosszú
Vasvár és Győrvár közti 8 km hosszú "Római-sánc"

Egy biztos, Vasvár vára körül szervezték meg a megyét. Első - méghozzá magyar nyelvű - említése 1108-ból származik. Könyves Kálmán Trau (Trogir) város kiváltságait megerősítő oklevelében szerepel a királyi elhatározást megerősítők között Ugod vasvári ispán ("Vasuariensis comes"). Hogy ez a vár hol helyezkedett el, arról megoszlanak a vélemények. E sorok írója szerint a vár 1118. évi felégetése után már nem épült újra, hanem a király a felhagyott vár helyén alapította meg a vasvári Szent Mihály titulusú társaskáptalant.

Ha várakról hallunk, sokunknak rögtön Gárdonyi Géza: Egri csillagok című regénye jut eszünkbe. Vagyis a várak katonai szerepére, az ostromokra és várvédelmekre gondolunk. Egyesek talán még a himnuszban szereplő rabló mongolok nyilainak a zúgását is hallani vélik. A köztudat a várakat, mint hősi harcok színtereit tartja számon. Vajon helyesen-e?

Kétségtelenül a vár védelmi célú lakóépület (együttes). Ilyen értelemben nem vitás, hogy a hétköznapi biztonsági igényeknél magasabb szintű védettséget nyújtott tulajdonosai, lakói számára. Ne felejtsük el azonban az ember örök tulajdonságát, a hiúságot és a presztízs-szempontokat sem! A várak, várhelyek meredek oldalú magaslatokon, vagy éppen vizek által védett szigeteken, gyakran fontos utak, hidak mellett, vagy éppen települések központjaiban találhatók. A középkori táj meghatározó elemei voltak s ma is azok. Érdemes ilyen szempontból megnézni Németújvár (Güssing) vagy Fraknó (Forchtenstein) várát a történelmi Magyarország nyugati peremvidékén. Nehezebben érzékeljük ezt azokon a helyeken, ahol a város már körbenőtte a középkori várat, mint Kőszegen, Sárváron (nem is beszélve az 1791-ben lebontott szombathelyi vár helyéről), vagy a későbbi korokban kastéllyá alakították át, mint azt Körmend vagy Kismarton (Eisenstadt) esetében láthatjuk.

A körmendi Batthyány-kastély
A körmendi Batthyány-kastély

Mielőtt általánosságokban beszélnénk a várak szerepéről, nem árt tisztázni a "vár" szó  gyűjtőfogalom jellegét. A legkülönfélébb objektumokat erődítették. Mindenki ismeri a városerődítéseket (például Kőszegen, Sopronban, Ruszton láthatók). De nem csak a kőfalas, "kulcsos" városok voltak körbekerítve, hanem a jelentősebb mezővárosok is (Sárvárt, Csepreget említhetjük). Igaz, utóbbiak nem kőfallal, hanem fa palánkkal és vizesárkokkal. A védett nemesi lakhelyek a főúri, püspöki, királyi váraknál alacsonyabb kategóriáját jelentik a középkori és koraújkori "várkastélyok" (a fogalmat Jókai Mór találta ki, régen csak kastélynak nevezték őket). Mindenesetre a klasszikus várakhoz hasonló védőfalak, árkok, tornyok övezték ezeket is. Nem egy helyen ma is jól láthatók (Bozsok, Vasszécseny, Zsennye). A vár és a kastély közé egyébként lehetetlen éles határvonalat húzni, nem egyszer ugyanazt az építményt a források hol ennek, hol annak nevezik. Megállapítható, hogy a kastély fogalmán - legalábbis a 18. század elejéig - minden esetben erődített nemesi vagy főúri lakóhelyet értettek. Az más kérdés, hogy az egykori védőfalakat szinte mindenütt lebontották és az árkokat feltöltötték. Ezek a munkálatok eredményezték, hogy ma például a körmendi régi várból átalakított kastély körül asztallap simaságú terepet találunk, holott a 17. században még komoly árkok, sáncok övezték. A falusi lakosság a török veszély növekedésekor, vagy egyéb közbiztonsági jellegű problémák, illetve presztízs-szempontok miatt gyakran megerősítette a templomot. A kemenesszentmártoni templom szemléletes példa erre, a padlástérben kialakított lőréses "védelmi emelettel". A gazdag bencés és ciszterci apátságok is - mai tudásunk szerint szinte kivétel nélkül - erődítve voltak, az apátok várnagyokat is tartottak némelyikükben, például Szentgotthárdon, ahol a középkori apátság területét ma is várnak nevezik.

Zsennye
Légifelvételek Zsennyéről

Várbarát.lap.hu | Történelem.lap.hu


Ajánlja a cikket ismerősének | Nyomtatható verzió | Cikk tetejére



 
Szóljon hozzá Ön is!

Felhasználónév: (max. 20 karakter)


E-mail cím: (nem jelenik meg az oldalon, max. 100 karakter)


Hozzászólás: (max. 1000 karakter)

Eredmény: Kérjük írja be a két szám összegét! 03 + 37



Nemzeti és Történelmi Emlékhelyek látványtérképen



Az oldalon szereplő információk, képek és publikációk szerzői jogvédelem alatt állnak.
Minimum felbontás: 1024 x 768 | Grafika és kivitelezés: Civertan Bt.