Északi szélesség: 46° 52' 09"
Keleti hosszúság: 16° 01' 40"
A vár nevét egy szlávul 'jó' jelentésű patakról kapta. Pontosabban az uradalom, "Dobra föld" kapta a nevét a Dobráról. Német neve, az 'új ház' a Klausenbachnál viszont a régi határvédő létesítményekre, a gyepűre utal. Közvetlenül a település központja fölé magasodó, környezetéből kúposan kiemelkedő, részben erdővel borított hegyen található a várrom. A középkori országhatár mindössze 1,5 km-re esik tőle. Ma a várrom területén kilátót alakítottak ki, szabadon látogatható.
A vár magját egy szabálytalan sokszög alaprajzú kb. 40 x 20 m-es várrész alkotja, ehhez északkelet felé egy 50 x 10 m-es valamivel alacsonyabban fekvő rész csatlakozott. Nem tudjuk, hogy a keleti lejtőn épült alsóvárat pontosan mikor építették.
Dobra - Vasdobra alaprajz
A tatárjárás után a király igyekezett a gazdag főpapokat is várépítésre buzdítani. Nem volt kivétel ez alól a szentgotthárdi ciszterci apát sem. A király viszont 1266-ban magához váltotta a szentgotthárdi apáttól a felépült várral együtt Dobra földet. Az egyik lázadó báró, a várat ismeretlen jogcímen kezében tartó Geregye Miklós 1270-ben átadta az Ausztriát is birtokló II. Ottokár cseh királynak (a magyar király hívei a következő évben visszafoglalták). A szentgotthárdi apát 1332-ben visszaadta I. Károlynak. Ettől kezdve 1387-ig királyi vár. Utóbbi évben adományba kapták a felsőlendvai Szécsiek, akiknek fegyverrel kellett visszafoglalniuk azt az osztrák Kapfenstein Ortolftól. Kapfentstein Dobra stájer ellenvára volt, nem véletlenül tartotta tehát elfoglalva Dobrát a Nagy Lajos halálát követő zavaros időkben a stájer várúr.
Vasdobra
A középkor végéig, egészen a család kihalásáig a vár Szécsieké volt. A híres Baumkircher András szalónaki várúr 1467-ben lerombolta a Szécsiek várát, de azt hamarosan újjáépítették. Az uradalmat 1607-től a Batthyány család birtokolta. Ők már a közeli, későközépkori eredetű Tábor kastélyát lakták szívesebben. Sokat időzött itt az 1849-ben mártírhalált halt Batthyány Lajos miniszterelnök is.